Ne vard a majust
Zorán Sztevanovity
Ne vard a majust
Készülj a hosszú télre, kedvesem,
Mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem.
A szíved melegét tedd el nekem,
Én majd a szemed fényét őrizem.
Szedd össze mindazt, ami megmaradt,
Csak lassan égesd el a vágyakat.
Csavard a lángot lejjebb, kedvesem,
Ne várd a májust, hiszen közelít a tél,
Ne várd a májust, kedvesem.
Öltözz fel jól, ha az utcára kilépsz,
S ha fázol, bújj az ágyba velem.
Szelíd legyél, derűs és hallgatag,
És bölcs mosollyal tűrd, ha bántanak.
Legyél folyó, ha támad majd a tél,
Páncélod lesz kemény és hófehér.
Ne várd a májust...
Ijesztő szelek fújnak, kedvesem,
Nem hoznak több tavaszt el fényesen.
Fejünkre hullnak a csillagok,
Rémülten ébrednek az álmodók.
Ne várd a májust...
Készülj a hosszú télre, kedvesem,
Mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem.